Rajzolni jó. Előveszünk egy papírlapot, fogjuk a ceruzánkat, jól megnézzük, mit is szeretnénk lerajzolni, és hajrá, átlényegülünk. Megszűnik körülöttünk a világ, és gyakran arra ocsúdunk fel, hogy órák teltek el, miközben a rajzolás által teljesen feltöltődtünk. Mert rajzolni tényleg nagyon jó!
HOGYAN RAJZOLNAK A GYEREKEK?
Ha már felnőtt vagy, lehet nem emlékszel pontosan, miként kértél anyukádtól egy papírlapot és egy ceruzát, hogy újra lerajzold azt, ami éppen az eszedbe jutott. Ott volt benned a vágy, hogy megoszd magad a világgal. Ezt tetted, de még nem adtál nevet ennek a „cselekedetednek”. Ekkor még tiszta volt a figyelmed, mert nem aggattál minden új dologra azonnal címkét, ahogyan azt a felnőttek úton-útfélen teszik.
Lehet, nem tudtad volna megfogalmazni, hogy rajzolni jó. Ha megkérdeztem volna tőled, hogy miért szeretsz rajzolni, vajon mit válaszoltál volna?
KOPPÁNY FIAM MIÉRT SZERET RAJZOLNI?
Segítséget kértem a 8 és fél éves Koppány fiamtól. Megkérdeztem tőle, miért szeret rajzolni.
„Hát, rajzolni azért jó, mert lerajzolhatom azokat a dolgokat, amiket nem tudok megvenni, és így tudok velük játszani. Amikor rajzolok, mindent le tudok rajzolni. Addig tudok rajzolni, amíg betelik a papír.”
Így van a többi tevékenységével is. Amikor gyurmázik, teljes figyelemmel ott van az adott pillanatban. Közben nem gondolkodik azon, hogy mit fog csinálni este, vagy fel fogja-e hívni holnap délelőtt a barátját telefonon.
MI TÖRTÉNIK A FELNŐTTEK VILÁGÁBAN?
Tegnap Vácon volt egy megbeszélésem. Miután végeztem, vettem egy fagyit, és megelégedett fejjel sétáltam a város főterén. Ekkor eszembe jutott a barátom, meg az is, hogy az anyukája pontosan itt lakik.
És lám, mi történt? Ki jött ki – alig húsz méterre tőlem – a társasház ajtaján? Természetesen ő.
Beszélgetés közben felhozódott a rajzolás, meg az is, hogy pár hét múlva a városban én fogom a rajztanfolyamot tartani. Az első reakciója az volt, hogy borzasztóan rajzol.
Vajon miért történik mindez egy felnőtt emberrel? Tudja még egyáltalán, hogy rajzolni jó? Vagy annyira átadta magát a mai kor szellemeként követendő pörgős életmódnak, hogy a rajzolást pusztán időfecsérlésnek gondolja?
RAJZOLNI TÉNYLEG NAGYON JÓ
Szeretem nézni a felnőtteket a tanfolyamainkon. Megérkeznek, keresnek magunknak egy szimpatikus ülőhelyet, és várják a jobb agyféltekés rajztanfolyam megkezdését. Ha megkérdezem, ki tud rajzolni, páran bátortalanul felteszik a kezüket.
A többség kitart a melletti elképzelése mellett, hogy ő bizony analfabéta a rajzolás területén. Mert van egy képük a saját rajztudásukról. Ebbe a képbe abszolút nem illik, hogy rajzolni jó. Pálcika figurákban gondolkodnak, vagy abban, hogy nem tudnak rajzolni, és kész.
A fejük annyira meg van terhelve a rajzolással kapcsolatos elképzeléseikkel, hogy idő kell, amíg annyira el tudnak lazulni, hogy megengedjék maguknak a lecsendesedést. Ekkor szépen, folyamatosan megérkeznek a jelenbe, és csak azzal foglalkoznak, amit látnak. És elkészülnek az élethű rajzok.
Látom a szemükben a megelégedettséget és a rajzolásba való belefeledkezés nyújtotta örömöt. Minden letisztult és szép.
Újra rájönnek, hogy rajzolni tényleg nagyon jó.
0 hozzászólás